Az első világégés után a szénhidrogénbányák a határon túlra kerültek, így új kutatási és feltárási munkák kezdődtek, amelynek eredményeként Zala vármegye a magyar kitermelőtevékenység, míg Zalaegerszeg a finomítás fellegvára lett. A sok évtizedes tudásfelhalmozás, kutatási-fejlesztési tevékenység és a vármegyeszékhelyen kialakult, vonzó befektetési környezet eredményezte azt, hogy a XXI. század útburkolatának nevezett, gumiőrleménnyel gazdagított bitumen előállítására gyár épült a zalai finomítóban.
A diákok fúrótornyon jártak, gépszörnyeket csodáltak testközelből, csővezetékelő-versenyen vettek részt, ásványokkal és kőzetekkel ismerkedtek, mindeközben komoly szakmai tartalmat és lebilincselő bányászattörténeti sztorikat hallgattak.